1907-11 között tanult a főiskolán. 1913-ban bányamérnöki oklevelet szerzett. 1911-14 között a drenkovai (Krassó-Szörény) szénbányáknál dolgozott. 1914-től tanársegéd, 1918-tól adjunktus a bányaműveléstani tanszéken. (Közben egy évig katonai szolgálatot teljesít.) 1923-tól, az akkor szervezett érc- és szénelőkészítéstani tanszék tanára és vezetője haláláig. 1929/30. tanében a bányamérnöki osztály dékánja. 1934/35-ben a Bánya-, Kohó- és Erdómérnöki Kar dékánja. 1934-ben az MTA levelező, 1940-ben rendes tagja.1938-41 között az OMBKE alelnöke.
Munkássága alapvető az érc- és szénelőkészítés elméletének kidolgozása terén. Igen kiterjedt szakirodalmi munkásságot fejtett ki. Művei között legjelentősebb: Die wissenschaftlichen Grundlagen der nassen Erzaufbereitung. Berlin, 1924. Springer. Ezt az USA-ban angol nyelvre (The scientific fundamentals of gravity concentration. Univ. of Missouri, Rolla, 1930.), a Szovjetunióban 1932-ben orosz nyelvre is lefordították. E könyv Finkey József nevét világszerte ismertté és becsültté tette. Szakterületén számos hasznosított szabadalmat dolgozott ki.
(Szakirodalmi munkássága főleg 1918 utánra esik.)